2017. augusztus 2., szerda

Japán történelem a filmvásznon 2. Rész - Az utolsó szamuráj

Tom Cruise főszereplésével Az utolsó szamuráj című filmet sokan ismerhetik. Ez talán a legismertebb film, mely a Feudális Japánt és a reformációt mutatja be.
A filmet 2003. december 5-én mutatták be és hatalmas sikert aratott.
Nagyon sokan azt hiszik, hogy ennek a filmnek semmilyen valóságalapja nincs. Azonban több szálon is kapcsolódik a történelemhez. Mivel ez egy amerikai és japán háborús akciófilm, nem pedig történelmi film, emiatt sok helyen elrugaszkodtak a nyers tényektől, és egy fikciókkal átszőtt romantikus Hollywood-i kalandfilmet kaptunk. De mik is a valós tények amikre alapozva írták meg a forgatókönyvet?
Először is nézzük a film cselekményét!

Bevezető (Vigyázat! Cselekmény leírás!)
Az Egyesül Államokban indul a cselekmény, ahol egy színházban éppen felkonferálják a hős Nathan Algren Kapitányt (Tom Cruise) aki az egyik úttörő volt az indiánokkal szembeni csatákban. Azonban a közönség egy megtört alkoholista embert kap. A film közben visszatekintést kapunk a múltba, ahol megtudjuk, hogy a kapitány olyan parancsokat kellett, hogy teljesítsen, melyekkel nem tudott megbirkózni lelkileg. Nem tudta elviselni és feldolgozni, hogy ártatlan emberek tucatjait ölte le, egy felettese utasítására. Így jobb híján az alkoholba menekült.
Előadása után régi barátja keresi fel, aki egy új munkát ajánl neki. Japánok háborújában kellene helyt állnia és kiképeznie az ottani katonákat.
Egy étteremben találkozik a japán nemesekkel, valamint volt felettesével, akikkel tisztázzák a részleteket és elfogadja a megbízatást. 
Így megindul a misszió Yokohama kikötőjébe.

Személyek

Az utolsó Szamuráj, Saigou Takamori ("Szájgó Tákámori").
Saigou Takamori Vs. Katsumoto


Saigou Takamori (ejtsd: Szájgó Tákámori) karaktere ihlette a filmbeli utolsó szamuráj ,Katsumoto karakterét
Saigou Takamori/ Takanaga 1828. január 23-án született Saigou Kokichi néven a Kagoshima-i várban, Satsuma-han, Kyúshú szigetén.
Középrangú szamuráj, politikus, és költő.(Költeményeit Saigou Nanshuu néven írta)
Fiatalabb testvére Saigou Tsugumichi (1843-1902) a császári katonaságnál magas beosztású admirális. (Gensui Kaigan Taishou)
1854-ben Edo-ba (mai Tokió) költözik, ahonnan Satsuma daimyójának (szamuráj vezetőjének) segített a katonai vezető (Sógun) uralmának megtörésében. Ez nem sikerül, ezért száműzik és csak 1864-ben térhetett vissza végleg. Ekkor befolyása még mindig nagy, így Kiotóba küldik, hogy képviselje Satsuma érdekeit a Császári udvarban.
1868-ban lemond Tokugawa Yoshinobu, a Sógun. Így ismét a Császár lesz az Ország tényleges vezetője.
1869-re Saigou testvére, Tsugumichi és Yamagata Aritomo-t az Ország kormányzásának legfontosabb embereivé választották. Megkapják a Gensui Rikugan Taishou (Főtábornagy) címet, mely a legmagasabb cím volt ekkor.
Saigou Takamori 1871 és 1872 között vezeti az ideiglenes kormányt, mely hatalmas felelősséget jelentett számára. Korea nem ismeri el a császár uralkodásának tényét, ezért Takamori azt javasolja, üzenjenek hadat a nyugati szomszédjuknak, hisz ezt nem hagyhatják annyiban. De anyagi okokra hivatkozva nem engednek Takamorinak. Válaszul lemond és visszavonultan élte a falusi szamuráj életét. Ekkor terjedt el róla az "Utolsó Szamuráj" (Saigo Samurai) elnevezés.
Miután beszüntették a szamurájoknak kijáró rizs fejadag osztását 1877-ben kitör a Satsuma lázadás. Hogy megakadályozzák a felkelést, a császári csapatok elfoglalták a kikötőt és lefoglalták a fegyvereket. Ez azonban csak olaj volt a tűzre. A felkelők megbízták Saigót, hogy vezesse őket. Ő belement, ezzel vette kezdetét a Satsuma lázadás. 300 ezres császári csapat összecsapott a 40 ezret számláló szamuráj csapattal. A császári csapatot Yamagata Aritomo, Takamori testvérének, Saigou Tsugumichi kollégája és bizalmasa vezette.
A végső ütközetre 1877. szeptember 24-én Kagoshima közelében a Shioyama-i tisztáson került sor.
Az ekkorra már csak 500 megmaradt szamurájt Saigou Takamori, az Utolsó Szamuráj muníció hiányában karddal, lándzsákkal és íjakkal vezette az ismétlő gépfegyver és Armstrong ágyúkkal felfegyverkezett császári csapatokkal szemben. Előre látható volt a csata kimenetele. A Szamurájok közül senki nem élte túl a csatát. Saigou is itt vesztette életét, minden bizonnyal harc közben vetett véget saját maga az életének.
Saigou halála után posztumusz bocsánatot nyert és több szobrot is állítottak az emlékére.
 A hősies szamuráj példaképe máig él az emberekben.

Armstrong ágyú Japánban

Gatling gun


Jules Brunet Kapitány

Jules Brunet vs. Nathan Algren

1838. január 2-án Belfort-ban, Franciaországban született.
1867-ben III.Napóleon megbízásából az Első Francia Katonai Misszióval Yokohamába indult, hogy segítse a császárt az addigi katonai vezető, a Sógun - Tokugawa Yoshinobu uralmának leverésében.
Ez egy évvel később sikerrel végződik. 1868-ban Yoshinobu lemond a Császár javára és ezzel 265 év után véget ér a sógunátus.
Ezzel egy civil háború vette kezdetét, a Boshin háború. 
1868. szeptember 3-án Edó-t átnevezik Tokióra, és a Császár áthelyezi székhelyét.
Ezzel a forradalom első szakasza lezárul.
Jules Brunet tovább szeretett volna tanulni, ezért, mikor a francia hadsereg hazaindult, ő inkább néhány társával együtt kivált a hadseregből és Enomoto Takeakihoz csatlakozva Ezo-ba (Hokkaidó sziget) indultak. Itt a Goryaku erődből végezték a közigazgatást és 1868. december 15-én kihirdették a Független Ezo-i köztársaságot.
1869. márciusában 10.000 császári katona szállta meg Hokkaidót. Májusban vette kezdetét a Hakodate-i csata. 
1911. augusztus 12-én Franciaországban halt meg 73 évesen. 

Felice (Felix) Beato hadi fényképész

A filmet, Saimon Graham fényképész nézőpontjából ismerhetjük meg. Ő mondja a bevezetőt és a lezárást. Mind emellett az egyik legfontosabb mellékszereplője a filmnek.
Őt minden bizonnyal, Felice Beato fényképészről mintázták.
Beato 1832-ben Velencébe született. Testvére Antonio Beato.
Beato családjával Corfura költözött.
1843-ban az Ottománi pénzverde vésnöke lett, míg el nem terjedt a fényképezőgép. Ezután kezdett ismerkedni a fényképezéssel, majd 1850-ben ismerkedett meg a világ első (hivatalos) hadi fényképészével, Jones Robertsonnal, aki felkarolta a fiatal tehetséget és tanította. 1853-tól együtt dolgoztak, művésznevük a Robertson és Beato lett. 1854 és 1856 között csatlakozott hozzájuk a szintén fényképészetet tanult Antonio, Felice testvére. Nevük, ekkor Robertson, Beato and Co.-ra változott (A Co. vagyis társa rövidítés Antonio Beatora utal minden bizonnyal)
1860-ig együtt dolgoznak, Ők készítették többek közt a Szevasztopoli csatát bemutató 60 darabos fényképsorozatot is 1855-ben.
1860-ban a 28 éves Felice kiszáll a cégből és csatlakozik a francia-brit misszióhoz, és így indul Kínába, az éppen folyó 2. Ópium háborúba, hogy tudósíthasson róla.
Hongkongban ismerkedik meg Charles Wirgmannal, az Illustrated London News nevű hetilap tudósítójával.
A háború után egy következő misszióra invitálja Wirgman a fiatal Felicét. Az út most az eddigi legtávolabbi célhoz vezetett. Japánba. 1863-án érkeztek meg Yokohama kikötőjébe. Ő fényképezi először a korabeli Japánt, és több csatát (pl: Boshin háborút is).
Ekkor ismerkedett meg a francia kapitánnyal Jules Brunettel is, akiről Felice készítette a fényképeket Japánban tartózkodása alatt.
1868-ban indul be igazán az üzlet Felice számára. Két albumot ad ki: 98 tájkép, mely Japán különböző pontjait mutatja be, valamint a "Native Type" című 100 portré gyűjteménye.
Utóbbi nagy áttörés volt. Ekkor találta ki, hogy a fényképet lehetne színesíteni is. A 100 portrét egyenként, a japán ukiyo-e fametszetek színesítésére használt technikával színesítette.
1884 november 29-én hagyja el Japánt és Burmába költözik, ahol folytatja hadifényképészeti karrierjét és itt nyit galériát is az 1900-as évek legelején.
1909. január 29-én, 77 évesen halt meg.


Boshin háború, Satsuma klán. Fényképezte: Felice Beato


2017. március 24., péntek

Egy ecsetvonásos technika



Az egy ecset technikáját Japánban két művész család képviseli. 
Az ecset állandó akadoztatásával és az ecset szőrén történő színek keverésével lélegzet elállító képeket képesek festeni.
Főként a sárkány a legjellemzőbb megjelenített karakter, melynek teljes testét egyetlen ecsetvonással húznak meg, úgy, hogy annak pikkelyszerű bőrén látszódnak még az árnyékok is. Ezt a sima tus és víz, vagy akár 1-4 szín egyszeri együttes használatával érik el.


A sárkány testének megfestése fehér festéket használva
Fehér-kék sárkány kalligráfiával.
Én több hónapnyi gyakorlás és próbálkozás után jutottam el oda, hogy sikerült rálelnem a megfelelő papírra, tus és víz keverési arányra és magára a technikára, amit alapszinten már el tudtam sajátítani.
Sok képem még nincs amit ide feltöltenék, de nemrégiben készítettem egy sárkányt és egy kígyót egy testvérpárnak, melyet lejjebb láthattok. Még sokat kell fejlődnöm benne. A technikát hamarosan egy videóban szeretném bemutatni, ahol részletesen láthatjátok majd, miképp készül egy egy ecsetvonásos kígyó, és egy sárkány.




2017. február 25., szombat

Japán történelem a filmvásznon - A Sógun

 James Clavell 1921 október 10-én Sydney-ben született. Forgatókönyvíró, író és rendező. Legnagyobb sikerét az 1975-ben kiadott két kötetes könyve a Shõgun (A sógun) hozta, melyből öt évvel később 5 részes mini sorozat készült. Magyarországon a 80-as években mutatták be, hatalmas sikerrel. Sokan mai napig a filmre és a felejthetetlen Andzsin-szanra gondolnak először mikor meghallják azt a szót, hogy szamuráj. 
Az 1980-ban bemutatott film borítója
A film története, cselekménye (Vigyázat! Cselekmény leírás!)
Részlet a film bevezetőjéből: 
,, Az Úr 1598. esztendejében 5 felfegyverzett csatahajó hagyta el Rotterdam kikötőjét, hogy megfosztva a spanyolokat és portugálokat egyeduralmuktól, részt szakítsanak maguknak a nem rég felfedezett Új világból. A protestáns Hollandia több, mint 40 éve állt háborúban a katolikus Spanyolországgal, Angliát tudva maga mellett egyetlen szövetségül. Miután a spanyolok felfedezték Dél-Amerika hatalmas gazdagságát, a távoli Kína mesés kincseinek kutatására indultak. Ám ebből Hollandia és Anglia is részt követelt magának. Csupán egyetlen hajó élte túl a Horn-fok tomboló viharait, rejtett zátonyait. A portugál hajósok titkát felfedve a Magellán-szoroson átjutva érte el az amerikai vizeket. A hajó neve Erasmus volt. John Blackthorne irányítása alatt az életben maradt 27 főnyi holland személyzettel a fedélzeten az Erasmus végre elérte a Csendes-óceánt. Nyomában ellenséges hajókkal, a visszaúttól elzártan egyre csak Nyugatnak tartott, egyenesen az ismeretlen felé. Legénysége már több, mint két éve volt távol szeretteitől és 133 napja nem tette lábát szárazföldre. "

1600-at írunk, mikor a tomboló viharban az Erasmus zátonynak sodródik, a kormányosra rázuhan az árbóc, eszméletét veszti. Egy tatamis szobában tér magához. Kezdettől biztos benne, hogy a keresett országban, Japánban van. Nagyon kedves vele mindenki, érthetetlen módon hajlonganak az emberek. A partra kiérve megpillantja a hajóját, azonban azt szamurájok őrzik. Visszatérve a partra, jezsuita szerzetes várja, aki innentől kezdve megtesz mindent, hogy az eretneknek számító angol minél előbb veszítse életét. Ekkor tapasztalja meg a szamurájok szabályait, melynek ha nem tesz eleget, hamar fejét veszik. Ekkor nevezik el Anjin-nak, ami japánul annyit tesz; kormányos. A hajó töröttek ekkor még nem tudják, hogy szerencsétlenebb időben nem is érkezhettek volna. Folyamatos belháborúk után a két nagy vezető Yoshi Toranaga, és Ishido nagyurak kezében van az irányítás. A zűrzavart kihasználva a jezsuiták Isten nevében próbálnak hasznot húzni maguknak. Toranaga nagy úr, hogy megvédje a kormányos életét, börtönbe küldi. Ott tanulja meg a japán nyelv alapjait. A börtönből kihozva, kihallgatások során derül ki Japán vezetője számára, hogy az országot a spanyolok és portugálok felosztották egymás közt, az 1529-ben kötött Zaragozai szerződés értelmében. A tolmácsolást egy keresztény japán, Mariko Úrnő végzi, akibe Anjin azonnal beleszeret. Később ő lesz a japán tanára is. Szerelme viszonzásra talál, de csak plátóilag, mivel a hölgy férjnél van, és a házasságtörés büntetése halál lenne. Ez az egész filmen végig húzódó szerelmi szál teszi romantikussá és még tragikusabbá egyszerre. A kormányosból, lassacskán tanácsadó, majd területi vezető, Hatamoto és szamuráj lesz. 
A spanyolok és portugálok Fekete hajójára (Japánul: 黒船 kuro-fune), mely a kereskedelmet folytatta Ázsia és Európa között, nagy veszélyt jelentett az angol kormányos befolyásoltsága és a hatalmas hadihajója, az Erasmus. Emiatt merényleteket próbáltak elkövetni ellene. Mikor a hajóját felgyújtották, akkor vált neki tisztává, hogy az országot soha nem tudja már elhagyni. 
1600 október 21-én került sor a döntő harcra, melyben Toranaga legyőzte Ishido-t, ezzel az ország egyedüli katonai vezetője lett, majd a Császár felkérésére Sógun lett, minden szamuráj ura, az ország tényleges kormányzója.
Háttér történet

Sokan nem tudják, hogy a film valós események alapján készült. 
Valóban sok minden ugyanúgy történt a valóságban is, mint ahogy azt James Clavell megírta.
Valóban Rotterdamból indult útnak öt hajó, (név szerint; Blijde Boodschap, Trouw, Geloof, Liefde és Hoop) és csak egy, a Liefde, eredeti nevén az Erasmus ért partot. 

Az öt hajó egy korabeli metszeten
A filmben, Anjin-szan karaktere William Adams (japán nevén: Miura Anjin) angol kormányos életútját mutatja be. 
William Adams Dél-Kelet Angliában, a Kent megyei Gillinghamben született 1564. szeptember 24-én. 12 évesen apja elvesztése után inasnak adták a londoni Nicholas Diggius hajógyárban ahol 12 év alatt kitanult több szakmát is. 
1588-ban a spanyolok elleni harcokban utánpótlást végző hajó kormányosa lett. Később a Királynő marokkói kereskedelmi vállalkozásánál, a Berben Corporation-nél dolgozott. 
1598-ban lehetősége adódott, hogy egy öt hajós flottának legyen a fő kormányosa. A flotta kereskedelmi céllal indult útnak a még ismeretlen Japán felé, kihasználva a Magellán-szoros nyújtotta lehetőségeket. 
A filmben direkt eltitkolja az író, hogy William Adams, Angliában feleségét és gyermekeit hagyta hátra. Mivel a Sógun utasítására sosem térhetett haza, otthonában halottnak nyilvánították annak ellenére, hogy rendszeresen küldött haza pénzt a családjának. Japánban Adams újranősült és egy hivatalnok lányát, Oyuki-t vette el feleségül, akitől egy fia, Joseph és egy lánya, Susanna született. 


A filmbeni Toranaga nagyúr eredeti neve Tokugawa Ieyasu (徳川 家康 1543. január 31. – 1616. június 1 ), 1603-tól az ország sógunja, vagyis politikai és katonai irányítója. 
Toyotomi Hideyoshi (a filmbeni Nakamura, a Taikó-ként emlegetik) az ország vezetője 1598-ban meghalt. Végakaratában két ötfős tanácsot hozott létre, hogy senki ne tudjon mások fölé kerekedni és így egyeduralomra szert tenni, valamint fia, Toyotomi Hideyori képes legyen folytatni apja munkáját és átvenni az irányítást. Miután a tanács egy tagja, Maeda Toshiie 1599-ben meghalt, Ieyasu kezébe került a politikai irányítás. Vele szegült szembe Ishida Mitsunari, aki gyermekeinek házasságának elrendelésével próbált meg a hatalmát megerősíteni, és így Ieyasu fölé kerekedni. A döntő csatára 1600 október 21-én került sor, a Sekigahara melletti tisztáson. Toyotomi Hideyorihoz hű csapatok és több nyugat-japán szamurájvezető (Daimyo) (Összesen 81 890 fő) állt szembe Tokugawa Ieyasu erőivel és kelet-japán Daimyo-kkal (Összesen 88 888 fő).
A csata reggel 8-kor kezdődött, bevetették a muskétásokat és ágyúsokat is, akiket addig sose, majd karddal folytatódott a harc. A Tojotomik oldalán álló Kobayakawa Hideaki csak állt a hegy tetőn a csapataival és nem tett semmit. Tétovázott, hogy mégis kinek az oldalára álljon. Dél körül járt, mikor Ieyasu parancsot adott, hogy lőjenek Hideaki mögé ágyúval és ezzel jelezze, hogy döntést várnak végre. Hideaki a lövést telesen jól megértette. Azonnal Ieyasu mellé küldte a csapatait és szembe állt a Toyotomikkal. A harcnak délután kettőkor lett vége Ieyasu és csapatának győzelmével.
Adams, Ieyasut folyamatosan hangolta a jezsuiták ellen aki emiatt 1614-ben kiűzte a keresztényeket az országból, majd ismét megszüntetett mindenféle kereskedelmet Európával. 
William Adams Hirado szigetén vezette a kereskedelmet 1620 május 16-án bekövetkezett haláláig. 55 éves volt. 
William Adams sírja Hirado szigetén. Szövege: 三浦按針の墓 (A Miura kormáyosának sírja)
Adams fia, Joseph örökölte apja szamurájcímét, a kardjait és a Miura Anjin elnevezést is. Egészen 1635-ig folytatta a kereskedelmet, míg Tokugawa Iemitsu teljesen be nem zárkóztatta Japánt és be nem tiltotta a kereskedelmet az idegenországokkal.

A teljes film megtekinthető indavideo-n, négy részletben.
Mentés

2016. szeptember 19., hétfő

Könnyen összekeverhető japán és kínai írásjelek



Amikor egy japán, vagy kínai nyelvet nem ismerő embernek mutatok egy hosszabb szöveget, gyakran azt a választ kapom, hogy: „Hát ezek mindegyike egyforma!” , vagy „Ezek a krix-kraxok között nincs is különbség!”… Egy kevésbé laikus ember tudja jól, hogy a kínai és a japán szóírásjelek (kínaiul: Hanzi, japánul: Kanji) gyökökből épülnek fel. Mik is azok a gyökök? Az írásjelek alapvető alkotóelemei, melyek vonásokból állnak. (a legbonyolultabb gyök, 17 vonásból áll. Pl.:) Egy jel, több gyökből épül fel. Vegyünk egy példát: A „Szeret, Kedvel” írásjele két gyökből tevődik össze; Nő és a gyermek kanjijaiból (/Gyökéből).    Ha a jobb oldali gyököt kicseréljük a kuchi(), vagyis a száj gyökére, akkor az új kanjink így fog kinézni: Hasonlít, de a jelentése már teljesen más. (ez az „ugyan az, ugyan olyan” szóírásjele).
Kana, Hiragana, Katakana, Man’yougana, Okurigana, Furigana
Manapság a japán nyelvben 4 írástípust használunk, míg a kínaiban egyet (ez az egy a fent is említett hanzi szóírás).
-kanji 漢字 (szóírás)
-hiraganaひらがな (toldalékok, partikulák leírására használt szótagírás)
-katakanaカタカナ (külföldi nevek leírására használt szótagírás)
-rómajiローマ字 (latin betűs ABC)
Nézzünk egy példamondatot, melyben mind a négy típus egyszerre van használatban:
私はSZJKKのメンバーです。(Én az SZJKK csapattagja vagyok)
: Watashi –Ez a szóírásjel (kanji), mindig azt jelenti, hogy „én”.
: Wa – témakijelölő partikula – egyéb helyzetben ha-nak olvasnánk ezt a hiraganát. Önálló jelentése nincs.
SZJKK : SZJKK no- Az SZJKK, a Szigetközi Junior Kendó Klub rövidítése, emiatt latin betűket kell használni. A „no” hiragana a birtoklást fejezi ki, vagyis az SZJKK-é, SZJKK-nak a valamije.
メンバー: Menbaa – Angol Member (tag) szóból eredő külföldi, átvett szó. Emiatt katakana szótagírásjelet használunk.
 です: Desu- Végül a desu egy segédige, mely hasonlít az angol to be-hez.
Amikor még a japánok nem fejlesztették ki a hiraganát, katakanát (együttes nevükön kanákat), a kanjikat használták a toldalákok (okuriganák) leírására és a szótövekre is. (ez meglehetősen bonyolult lehetett) Emiatt elkezdték a toldalékokra használt kanjik formáit változtatni. (ez lett a hiragana és a katakana nevű szótagírásjel ABC). Később a katakanát, majd a hiraganát kezdték használni az partikulákra, okuriganák-ra (toldalékok), illetve furiganák-ra (kanjik olvasási segédlete)
Amikor valaki el kezdi tanulni a japán nyelvet, a hiraganákkal ismerkedik meg először, majd a katakanákkal. Már ekkor elkezdődnek a problémák a hasonló kinézetű írásjelek miatt.
Problémás Hiraganák
Japán tanításom közben tapasztaltam, hogy az emberek 90%-ának a legtöbb fejtörést a Ne, Re, Wa hármas okozza.
Valóigaz, Van némi hasonlóság köztük: ねれわ (ne, re wa)
Vagy egy másik: ru, ro, so: るろそ
De ilyenek még a Nu, me szótagok, vagy a Sa és a ki szótagok is.
Ezeket ugyancsak szeretik keverni a tanulók.
Katakanák
A hiraganáknál megfigyelhető, hogy íveltek, finomabb kialakításúak. A katakanák szögletesek, ’robusztusabbak’.
Ennek ellenére itt is vannak nagyon hasonló írásjelek. Lássuk a legproblémásabbakat:
Ke vs. Ku
A ke 3 vonásos, míg a ku 2 vonásos.
Shi vs. Tsu
Míg a shi harmadik vonása lentről felfele halad (véknyodik), addig a tsu harmadik vonását fentről lefele húzzuk, így arra vékonyodik
So vs. N
A helyzet ugyan ez a so-val és a n szótaggal is. So fentről lefele, N lentről felfele.

Kanjival keverendő Katakana?? Katakanával keverendő Kanji??
Vannak olyan kataknák, melyek csak nem teljesen megőrizték a régi kanji formáikat. Leírva sokszor bonyodalmat okoznak, hogy mi micsoda egyáltalán. Szótag, vagy szó?
e
ipar
o
kor
ka
erő
se
hét
ta
éjszaka
ni
kettő
ho
fa
ro
száj
ha
nyolc



Összekeverendő kanjik
1, alapok:
本、木、大、丈、夫 、失(könyv, fa, nagy, termet, férj, elveszít)
未、末 (még nem, vég)
人、入 (ember, bemegy)
士、土 (harcos, föld)
日、曰 (nap, mond)
己、已 (önmaga, prefixum*)
申、甲 (hívni, kagylóhéj)
茶、荼 (tea, keserű)

De mi van azokkal az írásjelekkel, melyek még az anyanyelvű japánokat, kínaiakat is elgondolkodtatják? 

昴、昂 (Pleiades csillagkép, felkelt, büszke)
壺、壼 (edény, járat)
柿、杮 (kerítés, faforgács)
蚤、蛋 (bolha, tojás)
藤、籐 (lilaakác, futónövény)

*Az (i) prefixum (előtag) használata megegyezik a szintén i olvasatú kanjival.
以上、以下  =  已上、已下 (feljebbi, lejjebbi)